Az ötödik

Végre reggeli idő van! Gyomra hangosan korogva jelez. Nyakába szalvétát kanyarít, tekintetét végighordozza az asztalon, majd elégedetten dörzsöli össze a tenyerét. Előbb a rántotta, tíz tojásból, szalonnával. Két szép karéj kenyérrel, hozzá egy kis paradicsom. Ezt követi a paradicsomos bab, jó sok hagymával, újabb szelet kenyérrel. Iszik rá egy nagy pohár cukros, citromos teát. Elégedetten sóhajt. Jöhetnek a kis kencék. Egyik szelet kenyérhez körözött, másikhoz májkrém, harmadikhoz húspástétom. Ezt követi a füstölt kolbász, egy szelet sonka és három kisebb hurka. Újra iszik, hátradől. Nagyot sóhajt, megpaskolja tekintélyes hasát.Maga elé veszi a palacsintát. Öt darab lekváros, egy kakaós, két túrós és két mogyorókrémes. Imádja a palacsintát! Megken még kettőt csokis krémmel, jó sok tejszínhabot nyom rá és azt is megeszi. Megiszik fél liter vizet és a reggelit befejezettnek tekinti.

Napközben épp csak nassolgat kicsit, két zacskó chips, egy nagy csomag cukorka, két tábla csoki, három csészényi puding. Tizenegy körül néhány pizza-szelet. Két liter kóla. Úgy kívánja a bort, majd eleped érte, de munka közben sosem iszik. A szabály, az szabály! Megkezd egy újabb üveg kólát. Csengetnek. Meghozza a futár az ebédet. A lakást már több, mint egy éve nem hagyta el. Kerekesszékén az ajtóhoz gurul - a súlya miatt nem tud járni - átveszi az ételt, fizet és visszagurul a gép elé. Programozóként dolgozik - az otthonából. Ez pont megfelel neki. Négy adag spagetti. Melyikkel kezdje? Végül feldob egy pénzt, így dönti el a sorrendet. Húsz perc múlva az összes elfogy. Újra munkához lát. Délután ropogtat egy kis sós mogyorót, elkanalaz egy somlóit - azt, amit nem evett meg az ebédhez -, elrágcsál néhány darab sajtot, kiszemezget két zacskó M&M’s cukorkát. Végre hat óra. Abbahagyja a munkát. Felmegy a kedvenc étterme honlapjára és akkurátusan összeállítja a vacsora menüt. Már alig várja, hogy házhoz hozzák! Addig is megnyit egy üveg jó bort, majd kezében pohárral nekiáll filmet nézni.

Mire a vacsora megérkezik, két üveg bor fogy el. Hagyja a pincért megteríteni és tálalni, busás borravalót ad neki, aztán az asztalhoz gurul. Szájában összefut a nyál. Előbb tölt magának egy pohár whiskyt - tesz bele egyetlen csepp vizet -, ahogy tanulta, majd lassan elkortyolgatja. Csak úgy étvágygerjesztőnek. Nekilát az előételeknek. Rákfalatkák, kaszinótojás, néhány töltött fürj, sonkatekercs, majonézes tésztasaláta. Megnyit egy üveg bort és három pohárnyival leöblíti. Következnek a főfogások. Pulyka tejszínes baconos gombás raguban, nokedlivel - fehérborral kíséri – aztán jöhet a kacsa narancsmártásban pikáns töltött tésztatekercsekkel. Utána, csak pihenésképpen, kényelmesen hátradőlve egy üveg rozé bort iszogat. Amikor az üveg kiürül, a bécsi szelet krumplipürével kerül sorra - ehhez vörösbort választ. Következik a bélszín, fűszeres sült burgonyával, sült hagymakarikával és egy igazán jó testes vörösborral. Vaddisznó, tésztabundában. Három pohár whiskyvel öblíti le. Egy kis szarvas, vörösbormártásban, héjában főtt burgonyával. Újból megnyit egy vörösbort. Várják a desszertek. Öt különféle tortaszelet, jó sok tejszínhabbal. Egy kis diós kalács, egy tálka aranygaluska jó sok vaníliaszósszal. Elégedetten dől hátra, szusszan egy kicsit, aztán fogja a whiskys üveget, a tévéhez gurul.

Mire megnéz két filmet az üveg is üres lesz. Megbont egy konyakot, az ablak előtt ülve eliszogatja. Az ágyhoz gurul, áttornássza magát rá. Érezi, hogy szédül. „Talán sok volt kicsit az ital” - gondolja. Mosdóba kell mennie. Ah! Bosszús lesz. Most megint tornázhatja magát vissza a székbe. Kicsit szuszog. Egyre jobban kell pisilnie. Nem tehet mást, visszamászik a székbe. Szédül. Nem megy könnyen, végül azért eljut a mosdóba, elvégzi a dolgát és visszaindul a hálóba. Látja, hogy a tegnap megkezdett Metaxás üvegben még van egy kicsi. Odagurul. Elővesz egy poharat, kitölti a sötétarany nedűt, és megissza.

„Mennyivel jobb!” - gondolja. Kicsit nézegeti értékes bárszekrényét. Szeretettel megsimogatja. Újra erőt vesz rajta a szédülés. Az ágyhoz gurul, ismét nekilát, hogy áttornázza rá magát. Koordinálatlanok a mozdulatai, az ágy mellé esik. Eleinte arra gondol, felhúzza magát onnan, aztán olyan hirtelen vesz erőt rajta a fáradtság, hogy úgy dönt, marad, ahol van. Hanyatt fekszik a padlón elterülő perzsaszőnyegen. Nézi a plafont. Forog az egész. Röhejesnek érzi, de mégis megkapaszkodik a szőnyeg szélében. Nem segít. Becsukja a szemét. Még rosszabb lesz. Kinyitja, de olyan nehezek a szemhéjai, hogy önként újra becsukódnak. Kicsit küzd az ébren maradásért, de nem jár sikerrel. Végül elalszik. Valamikor hajnalban rosszul lesz, hányni kezd. Bár csak alig érzékeli, valahol a tudata mélyén ott mocorog, hogy fuldoklik. A gondolat nem tud szárnyra kapni. Fél. Fuldoklik. Nem kap levegőt. Nem tud magához térni. Minden levegő elfogy, végül a saját hányadékában fullad meg.